A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Az engedélyezési kötelezettség az ásott és a fúrt kutakra egyaránt kiterjed.
Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 2018. január 1. napján hatályba lépett módosítása alapján, aki a 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített kútjára 2018. december 31-ig vízjogi fennmaradási engedélyt kér, és az engedély megadásának feltételei fennállnak, mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól.
A vízkivételt biztosító kutak utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, és a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok között.
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996.(V. 22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a jegyző engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely nem esik valamely vízbázis védőterületébe és nem érint karszt- vagy rétegvizet, 500 m3/év vízigénybevétel alatti, épülettel rendelkező ingatlanon van, továbbá házi ivóvízigény, illetőleg háztartási igények kielégítését szolgálja (tehát nem gazdasági célú vízigényt).
Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása.
A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt tervdokumentációt kell készíttetni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet szerint. Ehhez csatolni kell a tervező mérnöki jogosultságának igazolását. A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet szerint tervdokumentációt csak olyan tervező készíthet, aki a Magyar Mérnöki Kamara erre feljogosító szakterületi tervezői jogosultságával rendelkezik. A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a BM rendelet által előírt adatokat.
