Fertőhomok történelme és jelene

Lakosság száma: 645 fő
Belterület: 99 ha
Külterület: 1744 ha

A Kisalföld nyugati szélén, Soprontól 16 km-re helyezkedik el, Hidegség és Hegykő között. Egyutcás település a Fertő partján fésűs beépítéssel. A Győr-Sopron 85-ös főútvonalról közelíthető meg autóbuszjárattal és személygépkocsival. A Fertő körül kiépítet kerékpárút érinti a települést.

Első írásos említése 1274-ben Praedium Humuky néven történt Csák bán és testvéreinek osztályos egyezségében.
A település a Kanizsai, Nádasdy és Széchenyi családok birtoka volt.
A XVI. században a törökök által feldúlt horvát és szlavon birtokokról a Nádasdyak telepítették be Fertőhomokra a horvátokat.

1864-ben megépült a homoki iskola. 1890-ben megalakult a Fertőhomoki Önkéntes Tűzoltó Egyesület.
1906-ban az ország azonos hangzású községneveitől megkülönböztetésül a „Fertő” előnevet kapta.

A faluban többször is pusztított a tűz. 1908-ban, 1910-ben, s legszörnyűbb 1930-ban, amikor is 41 ház égett le és négyen vesztették életüket a tűzben.
1930-ban Polgári Lövész Egyesület alakul, 1934-ben Gazdakör, amely szervezet részt vett a határmenti zöldség és gyümölcskereskedelem ellenőrzésében.
1935-ben a Vöröskereszt helyi csoportja kezdte meg a működését. 1938-ban megkezdték a település villamosítását. 1959-ben megalakult a helyi tsz. majd 1967-ben csatlakozott a hegykői tsz-hez. A szőlő és zöldségtermesztésnek jelentős szerepe volt a falu életében. Ma már főként az idősebb lakosság foglalkozik zöldségtermesztéssel és piacozással.
A lakosság egyre nagyobb része kapcsolódik be az idegenforgalomba. A községben egy kemping és számos falusi vendéglátó nyújt szálláslehetőséget. A település része egy, a hegykői termálfürdővel határos 313 ingatlanból álló üdülőövezet. Jó programlehetőséget kínál a fürdő, a történelmi városok (Sopron, Fertőd, Kapuvár) közelsége.
A településen áthalad a Fertő-tavat körül ölelő kerékpárút. A község része a Fertő-Hanság Nemzeti Parknak és a Fertő-táj világörökségnek. Néhány kilométeren belül, Ausztria felé 4 határátkelő található.
2002-ben egy tájház került kialakításra. Ebben helytörténeti kiállítás és kortársművész kiállítás található. A település vonzó, nyugodt környezete ideális pihenőhelye a turistáknak.

A község lakói többségükben a XVI. században betelepítet horvátok. A helyi tamburazenekar és néptánc-együttes az ő hagyományaikat ápolja. Az idősebb korosztály ma is szívesen beszéli a horvát nyelvet, a fiatalok azonban már egyre kevésbé érintik és használják.

A település műemlék jellegű épülete Ullein József soproni műépítész tervei szerint épült 1901-ben. A neoromán stílusú, egyhajós, egytornyos római katolikus templom védőszentje Szent Anna. A templom előtti pilléren áll Szent Antal XVIII. századi szobra, a temető keresztje szintén XVIII. századi: magas talapzaton pikkelydíszes pillér, előtte kesergő Mária szobra. A pillér feletti Szentháromság-csoport a XIX. századból való. A templom búcsúja július 26-án Szt. Anna napkor van.
Az 1996-ban megújult községháza előtt Kovács György helyi szobrászművész „Életfa” című alkotása látható, melyet a Millennium tiszteletére faragott.

© 2011 | Fertőhomok község, Minden jog fenntartva